Arisztotelész Politika című művében az államformákat két fontos szempont alapján osztályozta: elsősorban aszerint, hogy ki gyakorolja a hatalmat (egy vagy több személy vagy az egész nép), másodsorban aszerint, hogy mi a célja a hatalomgyakorlásnak. Amennyiben a közjó biztosítása a hatalom célja, akkor az jó államforma (királyság, arisztokrácia, politeia), ellenkező esetben rossz (elfajult) államformák születnek (zsarnokság, oligarchia, demokrácia). A politeia a nép uralmának közjót szolgáló formája, a legtökéletesebb államforma Arisztotelész szerint. A hatalomgyakorlás a polgárok azon többségének a kezében van, akik kifogástalan erkölcsűek, megfelelő vagyonnal bírnak, ami lehetővé teszi számukra a nem önérdekű tisztségviselést. A vezérlő elveik az igazságosság, az egyenlőség és a szabadság. A politeia eltorzult formája a demokrácia (másként ochlokrácia), ahol a hatalmat az egész nép gyakorolja mint eggyé forrott uralkodó. Ezáltal nem a törvények az állami élet irányításának legfőbb eszközei, háttérbe szorítja őket a népszavazás intézménye, s így a nép, mivel minden kérdésben dönt, egyeduralkodóvá válik, és kizárólagos hatalomra törekszik. Az is hozzátartozik az előző arisztotelészi gondolathoz, hogy a XX. század hatvanas éveire befolyása -legalábbis a politikatudomány terén- lényegesen csökkent, és megjelentek olyan nézetek is, miszerint a régebbi filozófia még empirikus formájában is teljességgel haszontalan az államberendezkedés szempontjából (kérdéses azonban, hogy egyedül a piacorientált szemléletű közgazdaságtan ezt képes-e pótolni). Összefügg ez a régi kultúra („általános műveltség”) erodálódásával, elfelejtésével, korszerűtlennek bélyegzésével is. Arisztotelész politikatana ugyanis -amint arra Pauler Ákos is rámutatott- csak az egész peripatetikus filozófiai rendszer ismeretében érthető meg igazán, a Politika tanai mögött is ott vannak Arisztotelész más felfedezései: az aktus-potencia tan, és az arisztotelészi etika. Tulajdonképpen a demokrácia rossz, eltorzult rendszer. S mint olyan, kiegészíteni, szabályozni, korlátozni szükségszerű -szerintem . Például a liberalizmus egyik XIX. században kialakult ága, a szociálliberalizmus (lásd: Jeremy Bentham, John Stuart Mill) az, ami -véleményem szerint- a társadalmat a legmegfelelőbben szabályozza. Ezzel szemben az Orbán által meghirdetett "kereszténydemokrácia" tulajdonképpen egy fasiszta rendszer, amely ténylegesen ellentéte a liberális demokráciának. Azt kellene elmondani a honfitársaink sokaságának, hogy a liberalizmus nem a demokráciában létező eszmerendszerek egyike, hanem valamennyi demokratikusnak mondott eszmerendszert magában foglaló keret. Ebből következik, hogy a kereszténydemokrácia is liberális. Például Angela Merkel német kancellár kereszténydemokrata, de liberális is egyben. Nem is lehetne nem liberális, mert akkor kereszténydemokrata sem lehetne. Azt tapasztalom, hogy Orbán Viktor -sajnálatos módon- evidenciaként kezeli, hogy a mai magyar társadalomban óriási tömegek élnek úgy, hogy számukra az összes fentebb említett fogalom és eszmerendszer lényegében ismeretlen, vagy nagyon kevéssé ismert, és ezt aljas módon kihasználva valódi fasiszta diktatúrát épít ki. Ki tudja, mennyi időre van szüksége a magyar társadalom tagjainak ahhoz, hogy felismerjék milyen gonosz játékot űznek velük, és tegyenek is ellene?! Ki tudja, hogy milyen tragédiák fognak szükségszerűen bekövetkezni, mire az embereknek igényük lesz a liberalizmusra?!

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek hétfőn a Zala megyei kormányhivatalnál a zalaegerszegi képviselő-testület ellenzéki képviselői, ugyanis szerintük jogellenesen hívták össze a városban a csütörtöki rendkívüli közgyűlést, ahol hatályon kívül helyezték az egy nappal korábbi közgyűlési döntést, ami arról szólt, hogy a város kérje ki a kormánytól a Tiborcz István cégeivel kapcsolatos OLAF-jelentést, melyben a zalaegerszegi közvilágítás cseréjéről is szó esik. - írta meg a Népszava tegnap.

Jogosan vetődik fel a következő kérdés: hogyan kapcsolódik egy törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése ahhoz, hogy lekapcsolták-e a villanyt a zalaegerszegi városházán?

Mint már arról korábban is több helyen lehetett olvasni, a zalaegerszegi Fideszes többségű városvezetés hat tagja megszavazott egy ellenzéki indítványt, melynek értelmében kikérették volna az OLAF dokumentumait, és azt is megszavaztatták, hogy azt nyilvánosságra hozzák. Ebben pedig több fideszes képviselő is partner volt: a tizenkét fideszes és két ellenzéki jelenlét dacára, az előterjesztés 8 : 6 arányban átment. Néhány órával később, a zalaegerszegi fideszes képviselők jelezték, hogy állítólag rossz gombot nyomtak meg, mert annyira fáradtak voltak, mivel az utóbbi időben rengeteget kellett szavazniuk. 

Sőt mi több, az is kiderült, hogy Zalaegerszegen városházi információk szerint szerda délután, komoly nyomás érkezett a budapesti pártközpontból a helyi kormánypárti városatyák felé, sőt, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz-KDNP-s Vígh László személyesen kereste meg Balaicz Zoltán polgármestert és Tóth László frakcióvezetőt, s emelt hangon beszélt velük. Egyes források szerint Vigh László a „leüvöltötte a fejüket” kifejezést használta és így kérte számon a szavazás végeredményét a város vezetőin. A vélemény- és szólásszabadság jogának tudatában, nem bűn, ha leírom: akár az is előfordulhatott, hogy a Tiborcz István (Orbán Viktor veje) és az Elios Innovatív Zrt. közreműködésével "korszerűsített" zalaegerszegi közvilágítás halovány fénye sem pislákolhatott akkor, amikor a képviselők szavaztak. Könnyen elképzelhető az is, hogy a "korszerűsített" rendszer egyáltalán nem működött abban a pillanatban (vagy valaki direkt lekapcsolta az egész világítást a közgyűlés termében), s ennek következtében teljes "setétség uralkodott vala a mélység színén". Ennek okán feltételezhető, hogy nem látták a szavazógombokat a képviselők és ezért nyomtak félre. Vigh László nagy valószínűséggel azért viselkedhetett országgyűlési képviselőhöz nem méltó módon (ha igazak a híresztelések), és kiabált  Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesterével, illetve a zalaegerszegi önkormányzat fideszes frakcióvezetőjével, mert nem láthatta őket rendesen a ledlámpák fényében, és valójában nem velük akart kiabálni, hanem azokkal akik felelősek a rossz fényviszonyokért szerte a megyében s országban egyaránt. 

Továbbá a rendkívüli közgyűlésen derült ki az is, hogy az OLAF tavaly levelet küldött az önkormányzatnak, és kérdéseket tett fel a 2015-ben befejeződött, 85 százalékban az unió, s 15 százalékban a magyar állam által finanszírozott, egymilliárd forintos beruházással kapcsolatban, mely során az Elios Innovatív Zrt. ledes lámpákra cserélte a korábbi közvilágítást. Az ellenzéki képviselők a közgyűlés után kikérték ezt a levelet, illetve a város válaszait, ám nem kapták meg: a jegyző szerint ugyanis meg kell keresni a dokumentumokat. Gondolom az irat keresés sem megy igazán hatékonyan, ha nem megfelelő a világítás.

Ha a fantazmagóriát félretesszük és csak a tényekre szorítkozunk, akkor viszont kevésbé sem ilyen komikus az összkép. Ugyanis ez a fajta eljárás, a legsötétebb pártállami időket idézi fel, melynek irányába nem szabad tovább egy lépést sem tennünk. Sem Zalaegerszegen, sem Magyarországon. 

Ellenzéki kezdeményezésre Zalaegerszegen,  a Fidesz több képviselője is megszavazta, hogy a kormánytól kikérjék az Európai Unió csalásellenes hivatalának jelentését (OLAF), és azt nyilvánosságra hozzák.

A zalaegerszegi ellenzéki képviselők kikérették az OLAF dokumentumait, és azt is megszavaztatták, hogy azt nyilvánosságra hozzák. Ebben pedig több fideszes képviselő is partner volt: a 12 fideszes és 2 ellenzéki jelenlét dacára az előterjesztés 8 : 6 arányban átment.

Zalaegerszeg városában egymilliárd forintos beruházást hajtott végre az Elios Zrt (Orbán Viktor veje, Tiborcz István a 2012 és 2015 közötti időszakban részben tulajdonosa volt). Sajnos a közvilágítás a városban nemhogy jobb, hanem sokkal rosszabb lett, a körülbelül három évvel ezelőtti "korszerűsítés" után. Nem kell messzire visszatekintenünk az időben ennek a ténynek az igazolására, ugyanis 2017 november 16-án és november 29-én is elgázoltak egy gyalogost Zalaegerszegen, sokak véleménye szerint a nem megfelelő látási viszonyok miatt. Ezért különösen fontosnak tartom, hogy megismerjék az OLAF érveit a zalaegerszegi lakosok. Az unió hivatala szerint ugyanis akár a szervezett bűnözés fogalmát is kimerítik azok a mechanizmusok, amelyekkel az Elios elnyerte az OLAF által vizsgált közbeszerzéseket, de a költségvetési csalás bűntette mindenképpen gyanús.

A 24.hu cikke szerint nemrég derült ki, hogy az OLAF kifejezetten komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán, és a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.

Érdemes tudni, hogy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Még ez a lehetőség is benne van az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében, amely az Elios Innovatív Zrt. tarolásának hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon. Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat. Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A zalaegerszegi fideszes képviselők jelezték, hogy állítólag rossz gombot nyomtak, és kezdeményezték, hogy holnap, azaz csütörtökön újra szavazzanak a kérdésben – ez minden bizonnyal a közgyűlés soron kívüli összehívását igényli. Az érdekesség a történetben az, hogy szerdán 16.30-kor már már ott volt a hirdetmény a honlapon, a soron kívüli ülés egyetlen napirendi pontja az Eliosról szóló OLAF-jelentés.

Egyébiránt nem csak Zalaegerszegen "korszerűsített" az Elios, hanem Zala megye, és az ország számos másik városában illetve településén  is. Példaként lehet említeni Hévízt, Keszthelyt, Nagykanizsát, hogy ne menjünk messzire, bár rengeteg helyen panaszkodtak még az országban, a lényegesen megromlott látási viszonyokra ott, ahol az Elios elvégezte az úgynevezett korszerűsítést. Jellemzőek a városra a sötét utcák. Sötétedés után az ezeknél is sötétebb parkokban nemhogy az idősebb, de a fiatalabb generációk tagjai is botorkálva, sokszor félve közlekednek. Ezek az információk helyi lakosoktól származnak, akiknek az életüket megnehezítette a rossz látási viszonyok drasztikus romlása, a "korszerűsítés" óta. 

Ez az utóbbi idők legsúlyosabb visszaélési botránya lehet, és a szereplőknek kötelességük az ügy mielőbbi tisztázása, és az érintettek mielőbbi felelősségre vonása.

Ezúton felszólítom Balaicz Zoltán polgármester urat arra, hogy egy ilyen súlyú ügyben, az adatokat és tényeket az érintett lakossággal, illetve az országos közvéleménnyel ismertetni szíveskedjék!

Abban az esetben, ha valóban beigazolódna, hogy a zalaegerszegi Fideszes többségű városvezetés érintett egy olyan óriási korrupciós ügyben, mint amely az OLAF jelentésben szerepel, akkor Balaicz Zoltán polgármester úr párttársaival együtt vonuljon vissza a zalaegerszegi közéletből!